Vastagh György pályája elején az akkori Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola Anatómiai Tanszékén tanulmányozta a lovak testfelépítését, hogy szobraiban élethűen tudja visszaadni a megjelenésüket, tanulmánymunkái ma is az Anatómia Múzeum büszkeségei. Szunyoghy András is ezt az elvet követve törekszik nemcsak a precíz ábrázolásra, hanem annak a tanítására is. A ló művészeti anatómiája című könyv első megjelenése a tudományos megközelítésre és leírásra alapult, míg az új kiadás legalább annyira képzőművészek számára nyújt szakszerű segítséget. Nem hivatott vetekedni az elsővel, inkább kiegészíti azt, köznapi elnevezésekkel, művészi perspektívával és kreatív látásmóddal, hiszen hiteles ábrázolás egy állatról csak anatómiájának részletes ismeretével készíthető. A csontváz belső arányai, az egyes izmok domborulatai, a bőr alatt futó, azt formáló képletek megjelenítése teszi élővé az alkotást, hihetővé a mozdulat pillanatát, amelyet a művész kiragad a valóságból. Az új kötetben háromszáznál is több rajz mutatja be a finom részleteket, nemcsak a ló nyugalmi testhelyzetében, az úgynevezett anatómiai alaphelyzetben, hanem egyes mozdulatsorokban, egy-egy mozzanatban kimerevítve is. Minden kép önmagában a laikus és szakértő szem számára is lenyűgöző, különálló remekmű.