A férfi, aki szerette a kutyákat
Leonardo Padura

Amikor a népszerű krimiíró rárúgja az ajtót a modern latin-amerikai irodalomra - ez Leonardo Padura, a kubai irodalom fenegyereke, a legmagasabb kubai irodalmi elismerés díjazottja (akkor kapta, amikor Fidel Castro élt). Műveiből 1.200.000 példányt adtak el világszerte. Nemcsak Közép- és Dél-Amerikában közkedvelt író, de Spanyolországban is hallatlan népszerűségnek örvend - nálunk mégis ismeretlen. Leonardo de la Caridad Padura Fuentes néven 1955. október 10-én látta meg a napvilágot Havannában. Ugyanitt szerez diplomát latin-amerikai irodalomból. Pályáját egy havannai irodalmi magazinnál kezdi kezdetben esszéistaként, színdarabíróként, majd krimiszerzőként szerez ismertséget. Csaknem harminc éves, amikor első kisregénye megjelenik. Ezt követően népszerűsége és irodalmi csillaga folyamatosan emelkedik. Első magyarul megjelenő kötete A férfi, aki szerette a kutyákat 2009-ben jelenik meg, és 300.000 példányban kel el spanyol nyelven. Angolul 2014-ben lát napvilágot, mely írója számára megnyitja az utat a világhír felé. Témája a Trockij elleni merénylet és annak történelmi háttere: 2004-ben Iván, az önjelölt író, aki állatorvosi rendelőt üzemeltet Havannában, visszatekint életének egyik epizódjára 1977-ből, amikor a tengerparton összefutott egy rejtélyes férfival, aki orosz agarakat sétáltatott. A ,,férfi, aki szerette a kutyákat lassanként egyre több történetet bíz Ivánra ezek a történetek Ramón Mercaderről, Trockij gyilkosáról szólnak, aki egy időben bizalmas barátja volt Trockijnak és magánéletének legintimebb titkait is jól ismerte. A felszínre került titkok révén Iván rekonstruálja Lev Davidovics Bronstein, alias Trockij életútját, ahogy kirajzolódik a pályája a merénylőnek, Ramón Mercadernek is. Egyfajta tömeggyilkosi elrendeltetéstől hajtva együtt válnak a XX. század egyik legismertebb bűntényében áldozattá és gyilkossá. Amikor Iván újraéli a modern Kubában szerzett tapasztalatait, életszagú és intellektuális folyamatait, valamint ,,a férfihoz, aki szerette a kutyákat fűződő romboló kapcsolatát, mindkét történet teljes értelmet nyer. Nagyratörő és lenyűgöző történelmi nyomozás az okok után, amelyek a XX. század nagy utópiájának darabokra hullásához vezettek. Padura irodalmi értékére nézve idézzünk az indoklásból, amit az Asturia hercegének Irodalmi Díja átadóján olvastak föl 2015-ben: ,,…ízig-vérig kortárs, de a hagyományokból táplálkozó író nemcsak a magaskultúrának, hanem a tömegkultúrának is avatott ismerője egy független és önálló entellektüel határozott erkölcsi temperamentummal. Leonardo Padura figyelemreméltó munkásságában, mely a próza minden műfaját felöleli, mindenki számára egyértelműen kiemelkedik irodalmi szándéka: figyelem az emberi hangra és a másik ember elveszett történeteire. Műveiben Padura feltárja az igazság keresése során tapasztalható korlátokat és kihívásokat. Prózája a történelem és számtalan elbeszélési módjának hibátlan és makulátlan leírása. Minden egyes munkája a párbeszéd és a szabadság nagyszerű kalandját hozza. Asturia hercegének díját a spanyolajkúak körében úgy említik, mint a latin-amerikai irodalmi Nobel-díj. Padura ezzel olyan irodalmi magaslatra ért fel, ahol Mario Vargas Llosa, Carlos Fuentes, Günter Grass és Claudio Magris tartózkodik.