Boldizsár Ildikó ajánlója: Azokat a meséket szeretem legjobban, amelyekben a látható és láthatatlan világok között olyan erős kapcsolódás jön létre, hogy fellazulnak - vagy még inkább eltűnnek - a világok közötti határok. Réczey Kata lélegzetelállító regényében emberek, madarak és fák nyílnak meg egymásnak, hogy legbensőbb titkaik feltárásával összekössenek bennünket a világmindenséggel - és saját önvalónkkal. Időn és téren átívelő utazás ez, az élet győzelme a sötétség fölött. Geréb Ágnes ajánlója: Réczey Kata könyvet írt. Ezer éve ismerem őt, a családjával együtt. Elolvasom. Az elején megpihenek, hosszasan. Lassú a tempó, lassan ereszt bele a történetbe. Olyan érzés, mint amikor bábaként odaérek a szüléshez, de még csak a nő teste tudja, hogy valami eget rengető készül. Persze én is tudom, hiszen megtapasztaltam sokszor. Egyszer csak berobban a történés… Így vitt magával Kata a saját világába. Fantázia, filozófia, alternatív gyógymódok, élet, halál, átváltozás. Sehol semmi erőszak. Néhol csöpögősen édes - talán annak, aki nem ismeri Katát. Nekem csak savanyú a szőlő… Hiszen így élnek ők. Valóság. Könyvajánlás ez? Nem. Semmiről sem állítanám, hogy válogatás nélkül, minden embert megszólít, ez a könyv se mindenkinek való. Nekem igen. Belefeledkeztem…