Ádám és Éva naplója - Trubadúr Zsebkönyvek 68.
Mark Twain

Új teremtmény kerül az Édenkertbe, s felbukkanása véget vet Ádám addigi nyugodt, kényelmes életének. A jövevény folyton beszél, mindennek nevet ad, és ostoba újításokat akar bevezetni, de hogy mennyire veszélyes, az csak akkor derül ki, amikor összebarátkozik a kígyóval… 1) Most egy kígyóval barátkozott össze. A többi állat örül, mert mindig kísérletezett velük, és nyaggatta őket és én is örülök, mert a kígyó beszél, és így egy kicsit pihenhetek. 2) A csillagok is jók. Bárcsak szerezhetnék néhányat, hogy a hajamba tűzzem. … Amikor az este először fölbukkantak, megpróbáltam leverni néhányat egy rúddal, de nem értem el… 3) Amikor az óriási brontoszaurusz bedübörgött a táborba, ő ezt nyereségnek tartotta … Azt hitte, valamiféleképp meg lehet szelídíteni, és jó háziállat válhat belőle én azt mondtam, egy hat és fél méter magas és huszonöt méter hosszú háziállat nem valami jó dolog… 4) Nem a műveltsége miatt szeretem - nem, nem azért. Önmaga művelte magát, és tényleg rengeteg dolgot tud, de azokat rosszul. 5) Kísérletezéssel tudtam meg, hogy úszik a fa, a száraz levél, a toll és rengeteg más dolog ezekből az összegyűjtött bizonyítékokból aztán az ember tudja, hogy a szikla is úszik de be kell érnem azzal, hogy csak tudom, mert nincs rá mód, hogy bebizonyítsam - egyelőre.