A mennyországot ígérte, de a poklot kaptam. A mi házasságunk kezdetben nem volt ilyen. Boldogok és lelkesek voltunk. Szerelmesek. Aztán jöttek a gondok, a közös otthon építése, a fáradtság, az elhidegülés. Az életünk egy szépen mázolt hazugság lett. Én nem ezt vállaltam. Nem erre mondtam igent az oltárnál. Nem a magányra. Léna börtönben érzi magát. Gyűlöli ezt az agresszív, rendmániás férfit, akivé Ádám vált. Léna gyűlöli azt a gyenge, elkeseredett nőt is, akivé ő vált mellette. Tudja, hogy ennél többet érdemel, és azon fog dolgozni, hogy megkapja. A házimunka helyett festeni akar. És persze válni. A romantikus regények csak a boldogító igenig szólnak, egyik sem mutatja meg, milyen a valódi kapcsolat, milyen állandó veszekedésben élni. Egyik sem beszél arról, amikor a szerelem gyűlöletté hidegül két idegen közt. Amikor megszűnnek a kedves szavak, elfogynak az érintések, amikor a kapcsolat megállapodássá silányul. Vajon megmenthető még az a házasság, ami már csak úgy van? Vajon van kiút a pokoli házasságomból? N. Simon Barbara legújabb regénye megmutatja a házasság valódi arcát. A szenvedélyes és humoros történet komoly problémákat boncolgat: a családon belüli elhidegülést és a párkapcsolati nehézségeket. A Darabokra törtél egy nő és egy férfi küzdelme az elveszett boldogságért egy olyan kapcsolatban, ahol a szerelem már csak emlék.