Mi készteti arra a kortárs román irodalom egyik legnépszerűbb alakját, hogy megírja Radnóti halál utáni verseit? Radu Vancu a Kaddisban a tömegsír törékeny és legyőzhetetlen utópiáját tárja fel, ahol halál, szerelem, szépség, gonosz, vágy, háború, költészet egymásba olvadva hozza létre ezt az elégiát az emberiségért. Ebből kiindulva talál rá az irodalom legpontosabb meghatározására: Szilárdságvizsgálat a pokol anyagán. Humor és a kegyetlenség, szerelem és tragédia, fény és árnyék: végtelenül emberi témák. Gyarmati Fanni megtalálja a költő zsebében az elázott noteszt, amit kiszárít a napon. Ahogy előtűnnek a versek, Radnóti is visszatér a halálból, és beszélni kezd. Ezáltal pedig a számtalan megtöretett, meggyilkolt embernek ad hangot, és nem engedi, hogy a pusztításé legyen az utolsó szó. Fordította André Ferenc. Lektorálta: André Ilona-Ibolya. Szerkesztette Péczely Dóra. Szöveggondozás: L. Varga Péter. A borítót Szabó Imola Julianna, a szerző fotóját Rare Helici készítette. A borítón Radnóti Miklósnak az abdai tömegsírból előkerült fényképe látható (MTA KIK Kézirattár, Ms 2645/53). Nyomdai előkészítés: Amacron Bt.