Ez a kötet a magyar-román államközi kapcsolatok fejlődését vizsgálja az 1989-es rendszerváltást követő időszakban, azoknak a nemzetpolitikai vitáknak és döntéseknek az összefüggésében - a magyar-román alapszerződés tárgyalásai, a státustörvény vitája, valamint a kettős állampolgárság és a könnyített honosítási eljárás bevezetése -, melyek alapvetően meghatározták Magyarország és Románia viszonyának alakulását. Noha az alapszerződés aláírása 1996 szeptemberében, a romániai kormányváltás és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányzati integrációja az államközi együttműködés látványos javulását eredményezte, a magyar nemzetpolitika célkitűzései, a kisebbségi jogok bővítésének igénye, valamint az RMDSZ szereplehetősége az elmúlt évtizedekben számos alkalommal került az államközi viták kereszttüzébe. A vizsgálat nem csupán a vitákban és döntésekben érintett szereplők - Magyarország, Románia, az RMDSZ, valamint az európai intézmények - eltérő érdekeit, a döntéshozatal szövevényes folyamatát és a diplomáciai tárgyalások összetett jellegét kívánja bemutatni, hanem azokat a stratégiákat is, amelyek révén a szereplők a belpolitika, az államközi kapcsolatok, esetenként pedig az európai színtéren sajátos érdekeiket érvényesítették.