Kontextus és fenomén - Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husser

A lappangó észt önnön lehetőségeinek megértésére ösztönözni, s ezáltal beláttatni vele, hogy a metafizika lehetősége az igazi lehetőség - olvashatjuk Edmund Husserl program-meghatározásában. A munkásságát részben a klasszikus metafizika kritikájának szentelő filozófus végső célja ugyanis nem a metafizika mint olyan elvetése volt, hanem annak megreformálása, és biztos alapokra helyezése. Az, hogy választ adjon a végső és legfőbb kérdésekre. Ebben a vállalkozásban az igazság fogalma kitüntetett szerepet játszott nála. Husserl az igazság problémáját három szinten is vizsgálta: a hétköznapi, a tudományos elméletalkotást megelőző életben, a tudományos és végül a filozófiai kutatás területén. Az igazság mindhárom szintje összefügg, és kölcsönösen értelmezi egymást. A szélesebb szakmai köztudatban Husserl igazságfelfogásával kapcsolatban leginkább a végső megalapozás, a megingathatatlan, apodiktikus bizonyosságra való törekvés gondolata él. A jelen könyv egyik kulcstézise az, hogy érdemes közelebbről is megvizsgálni, amit Husserl konkrétan az igazság fogalmával összefüggésben mond, hogy ezt a sematikus képet némileg árnyaljuk. A közelebbi elemzés azt mutatja, hogy Husserl szerint az igazságot mindhárom szinten egymásba fonódó evidenciák hálózataként kell felfogni mindegyik szinten egymást átszövő, egymásba ágyazódó kontextusok rendszeréről van szó. Minden belátás árnyalja és szélesebb megvilágításba helyezi az összes többit. Ez azonban nem vezet nála parttalan relativizmushoz. A régebbi belátások bizonyos mozzanatai mindig megőrződnek, csak mindig többet jelentenek, mint korábban. Ez vonatkozik a filozófiai és a metafizikai belátások igazságára is és ez vonatkozik végül magukra, Husserl belátásaira is. MAROSÁN BENCE PÉTER (1978) a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó tanára. Tanulmányait az ELTE-n, illetve ösztöndíjjal Dublinban (University College Dublin), Wuppertalban (Bergische Universitt Wuppertal) és Párizsban (Université Paris 1, Panthéon-Sorbonne) végezte. Fő kutatási területe Husserl és a fenomenológiai mozgalom, a témában írott cikkei magyar, angol és német nyelven jelennek meg.