Mindannyiunknak van családi története. Általában tudjuk is a főszereplők nevét legalább a dédszülőkig visszamenőleg, de csak kevesen látjuk összefüggéseiben, hol és hogyan jelenik meg az ősök sorsa a mi mindennapi döntéseinkben. Milyen mintákat kaptunk örökül, és mi mit adunk tovább? Amikor vesszük a bátorságot, hogy beleássuk magunkat saját családunk történetébe, könnyen járatlan utakon találhatjuk magunkat. A tankönyvekben leírt történelem és a nagyszüleink sokszor elismételt ifjúkori kalandja ugyanis általában köszönőviszonyban sincs egymással. Azt pedig csak nehezen ismerjük fel, miként hat a mi 21. századi életünkre a velünk és bennünk élő múlt. Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, traumakutató és Vibók Ildi író közös könyve épp ezt a fontos láncszemet illeszti a folyamatba - egy gyerek perspektívájából meséli el egy csehszlovákiai magyar család történetét a huszadik század legviharosabb éveiben. S ennél többet is tesz: kérdéssorokkal és játékos feladatokkal segíti, hogy mélyebben megismerhessük saját családunk történetét, szókészletet és eszközöket adva ahhoz, hogy hozzáfoghassunk a mélyen gyökerező titkok, elvárások, kudarcok, előítéletek, megbánások és újrakezdések feltérképezéséhez. Ahogy a könyvben a nagymama meséje kalanddá simítja a megpróbáltatásokat, a szakember kérdéssorán végighaladva úgy szelídíthetjük meg mi is az évtizedek óta családi titokként velünk élő démonainkat. A (legalább kiskamaszkorú) gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló kötet tudományos kutatáson alapuló, sokoldalú önfejlesztésre alkalmas - és nem titkolt célja az is, hogy a generációkat a bennük élő történelmi múlt alapján hozza közelebb egymáshoz. Ezért a legjobb, ha az egyes fejezeteket követő kérdésekről a család közösen beszélget. Mert ha beszÉLÜNK, megválthatjuk magunkat: még a nehéz, traumatikus történetek is kevésbé fájnak majd. Így ráadásul nemcsak a közös múltról, de egymásról is sokkal többet tudhatunk meg, mint gondolnánk.