A kommunikációs technológia evolúciós pályája elvezet a tömegművészettől, és az alkalmazott művészet felé mutat. A jövő fogyasztója nem a tömegközönség része lesz, hanem olyan új információs technológiák emancipálják majd, amelyek által gyakran, akár interaktív módon is, személyre szabhatja saját művészeti menüjét. Sőt, talán mindannyian művészek leszünk az eljövendő kiberutópiákban, ki-ki szorgalmasan munkálkodva a maga személyes munkaállomásán (vagy szórakoztatóközpontjában). A mesterséges intelligencia térnyerésének idején és a szinte követhetetlenül gyorsan fejlődő képalkotó szoftverek korából visszatekintve igencsak profetikusan csengenek a fenti, még a múlt század kilencvenes éveinek végén papírra vetett gondolatok. Szerzőjük, az amerikai Nol Carroll (1947) az egyik legismertebb kortárs művészetfilozófus. Jelen kötetének megjelentetésével komoly adósságot törleszt az MMA Kiadó, hiszen a tömegművészet, a populáris kultúra megértésének egyik alapművéről van szó, mely jelentős lökést adott a popkultúra és a szórakoztató alkotások értelmezése körüli, egyre szélesedő, elméleti párbeszédnek.