Way Simon, a szürke kisember egy napon merényletet követ el az Elnök ellen, akinek egykor maga is feltétlen híve volt. Debor Emma, az utolsó független újságok egyikének fiatal riportere egy politikai alku részeként Way tettének nyomába eredhet, és oknyomozó riportokat készíthet a gyilkos egykori ismerőseivel, melyekből talán feltárulhatnak a merénylő valódi motivációi. Sorsát és szerepvállalásait azonban nálánál súlyosabb szereplők befolyásolják: a diktatúra amorális kormányzati apparátusa, az önállósulni igyekvő erőszakszervezetek emberei, a fanatizált hívek tábora, s nem utolsósorban a szexuális örömöket habzsoló hedonista, karrierista politikusok. A nyomozás mellett hamar fő kérdéssé válik Emma számára: tehet-e ennél többet, vállalhat-e egy kockázatos ellenzéki vezérszerepet kiszámíthatatlan társadalmi erőkkel a háttérben? Ripp Zoltán több szálon futó regénye olvasható politikai krimiként, ugyanakkor parabolaként is megnyílhat olvasói előtt: mit tehetünk, mire vagyunk jogosultak egy becstelen módon fenntartott rendszer ellenében, miképp billenthető ki a kompromisszumok és a lázadás dilemmája? A hol nevetnivaló, hol pedig borzongtató politikai viselkedéskultúrát és machinációkat látva hagyhatjuk-e, hogy az egyéni sérelmek, félelmek és érdekek hálója összesűrűsödjék a hallgatás leplévé? Vagy valóban rejlenek még bennünk kikezdhetetlen eszmék, elvek és meggyőződések, amikért érdemes és kell is harcba szállnunk?