Hercule Poirot és Catchpool felügyelő pár nappal karácsony előtt már jól megérdemelt pihenőjükre gondolnak, amikor váratlanul betoppan Cynthia, Catchpool édesanyja, és arra kérleli Poirot-t, hogy azonnal jöjjön vele Norfolkba, egy tengerparti kastélyba, ahol barátnője, Vivienne egy roppant furcsa és értelmetlennek tűnő gyilkosság megoldásában kéri a segítségét. A helyi kórházban fényes nappal, a legnagyobb jövés-menés közben a szobájában megöltek egy idős, kedves férfit. Ezt tetézi, hogy Vivienne férje, a szintén rokonszenves, súlyos beteg Arnold januárban a meggyilkolt postamester melletti szobát készül elfoglalni Vivienne legnagyobb aggodalmára. Arnold ugyanis a fejébe vette, hogy bent fekvő betegként, Poirot-t példaképének tekintve maga oldja meg a bűnügyet. Poirot-nak nem marad más választása, így vonakodva bár, de útnak indul Catchpoollal Munby-on-Sea-be. Eddig leírtam minden esetet, amelyet Poirot megoldott az én (végtelenül gyengécske, de mindig odaadó) segítségemmel. De a norfolki gyilkosságok elmesélésébe még nem kezdtem bele. Eddig a pillanatig úgy éreztem, korai.